Amit linkeltél, az átverés. Egyfelől a háztartások fogyasztása elég magas, közel 1 fázistényezővel fogyaszt, így ennek javítása már nem nagyon lehetséges. A másik, hogy az emberek egy részének tudatlanságára épít, mert szándékosan összekeveri a látszólagos és hatásos teljesítmény fogalmát. A látszólagos teljesítmény a feszültség és áram abszolútértékeinek szorzata, rossz fázistényező esetén az áram csökkenthető ugyan, de ettől a hatásos teljesítmény semmivel sem lesz kisebb. A villamos fogyasztásmérő természetesen a hatásos teljesítményt méri, így hiába lesz kisebb az áram, s ugyanakkora a feszültség, mégsem csökken a mért fogyasztás.
Felmerülhet a kérdés, hogy akkor mitől csökkent az áram, és miért nem csökkent a fogyasztás? Egy ortogonális rendszerben két komponensre érdemes bontani a teljesítményt: arra, amit elfogyasztasz, ezért fizetsz, ezt méri a fogyasztásmérő. Itt azonos fázisban van a feszültség és az áram. A teljesítménynek lehet - de nem feltétlenül van - egy olyan része, ahol a feszültség és áram fázishelyzete 90°-os szöget zár be. Ebből az jön, hogy az első negyed periódusban fogyasztasz energiát, eltárolod, a második negyed periódusban pedig termelsz energiát, azaz visszaadod a hálózatnak. A következő két negyed periódusban ugyanez történik. Ez az energialengés a fogyasztó és az erőmű között nem okoz tényleges fogyasztást, hiszen vissza is adod a hálózatnak, amit elfogyasztottál, viszont a szállításához kell áram, ami így mérhető is. Nagy teljesítményű ipari fogyasztóknál kell a meddő kompenzáció, mert a szolgáltatónak veszteséget okoz a hálózaton ez az energia lengés. A lakossági fogyasztók többsége nem ilyen, ott ez nem érdekes, de mondom, a fogyasztásmérő helyesen a hatásos teljesítményt méri, nem a látszólagost, így az esetleges meddőteljesítmény lengéséért az erőmű és közted nem kell fizetned.
Ezért kamu, amit linkeltél. Mindezt villamosmérnöki minőségemben írtam. :)