MATE a választás mert alapértelmezett Debian-on. Ezért gondolom (és tapasztalom is) hogy jól van illesztve.
Előtte Ubu+LXDE volt mert nem kellett több. Még azt megelőzően KDE-t próbáltam használni és a Gnome2-n léptem túl gyorsan (pl. mert a fölső sávot nem lehet áthelyezni ez pedig kifejezetten zavart mert a képernyő szélesebb mint magasabb :) normál használat esetét feltételezve).
Ugyanakkor mindig is érdekelt a kérdés, hogy más milyen szempontok alapján választ asztali környezetet?
Mivel tud "többet" egy KDE? A kis fejléc nélküli asztali okosságok miatt?
Vagy miért jobb egy Cinnamon? Mert egészen windows-os a kinézete?
Tényleg érdekelne az hogy mik azok a szempontok amelyek számítanak egy DE választása során, mit nem veszek figyelembe, de itt az erőforrás igényt nevezzük át inkább ésszerű takarékosságnak, mert lehet hogy tényleg nem sokat számít a DE által lefoglalt erőforrás a mai gépeken.
Írnátok néhány praktikus szempontot?