Konkrétan nem tartottam attól, hogy elolvasod. Ilyenkor meg az szokott jönni, amikor kikéred a személyeskedést, DE nem olvasol el semilyen adatlapot vagy szakirodalmat. Ez idegesíthetne, de inkább évezem, amikor fél bit információból azonnal kikövetkezteted, miszerint én vagyok a hülye. Pedig másik topicban már írtam: Én a rénszarvi vagyok. :-D
A visszaverődő jel azért nem verődik vissza, mert mire odaér a kábel végére, annak a kapacitása még fel sem töltődött. Azaz még oda se ért.
Magyarázom: A slew rate nagyon alacsony, ezért a terjedési idő lényegtelen. Ez egy ismeretterjesztő jellegű magyarázatnak megfelel. ;)
Ha olyan kíváncsi vagy a lefutó élre, akkor a PCA9600 adatlappal kell kezdeni. Alapesetben lehet reflexió, de ezt az áramkör beépített diódái az esetek többségében kivédik. Komolyabb meghajtásnál szükséges lehet külső dióda és csillapító tag alkalmazására is. Tekintettel a brutális mennyiségű adatfolyamra ;), itt nem kell ezzel foglalkozni. Sokkal egyszerűbb a slew rate (és az órajel) olyan mértékű korlátozása, hogy csökkenjen a zavar és a visszaverődés.
Szó sincs "a vonalat lerántó félvezetőről", mert a buszmeghajtó a primer oldal slew rate értékét "transzformálja" a nagyobb kapacitású terhelés felé. (Lásd még: PIC - SLRCON regiszter.)
A slew rate csökkentésről pl. Edge rate control for i2c bus applications (US20090066381A1) szabadalmi leírásban is olvashatsz. Hasonló megoldást tartalmaz pl. a PCA9509P áramkör is.
A slew rate csökkentése még lezárt vezetéknél sem rossz ötlet. Ezért használok a népszerű max485 helyett max483-at.
A félreértéseket általában az okozza, hogy az i2c eszközök időzítései általában a maximális névleges órajelhez vannak megadva. Pedig az i2c órajele DC...