Amúgy okulásul, hogy mi van, amikor a kormány beleszól a tudományba, érdemes olvasgatni a Huemul-project történetét. Perón eléggé összerúgta a port a tudomány képviselőivel (gyakorlatilag azt mondta, hogy nem innoválnak, csak viszik a pénzt, államosította az egyetemeket, professzorokat rúgatott ki). Aztán amikor nem jött a remélt fellendülés, megjelent Ronald Richter, és azt ígérte, ha finanszíroz egy szép nagy projektet, akkor annyi, és olyan olcsó energia fog az argentin gazdaság rendelkezésére állni, hogy az elhozza a fellendülést. A projekt 1949-től 1952-ig tartott, 1951-ben jelentették be, hogy megoldották a magfúzió problémáját. A projekt költsége 2003-as árfolyamon 300 millió dollár volt, természetesen semmi sem működött. 1952-ben Perón kénytelen volt a régi egyetemek fizikusait visszahívni (Richard Gans és Antonio Rodríguez vezetésével), akik megvizsgálták Richter laboratóriumát, megállapították, hogy a mérőberendezések egy része be sincs kötve, Richter egy egyszerű csaló.