( blr | 2019. 06. 15., szo – 11:47 )

Az a baj, hogy nem egy szoftvert vettél, amelyet valami homályos módon egy hardverhez köt a licenc, hanem vettél egy hardvert, amelyhez adták egy szoftvert.

Nézzük az ítélet címét: „A számítógépi programok jogi védelme – Az internetről letöltött használt számítógépi programok forgalmazása – 2009/24/EK irányelv – A 4. cikk (2) bekezdése és az 5. cikk (1) bekezdése – A terjesztési jog kimerülése – A »jogszerű megszerző« fogalma”

Vélhetően nem fog foglalkozni a hardverhez kötött szoftverekkel, de nézzük!

„A fenti indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott:

1) A számítógépi programok jogi védelméről szóló, 2009. április 23‑i 2009/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a számítógépi program példányának terjesztési joga kimerül, ha a szerzői jog jogosultja – aki engedélyezte, akár ingyenesen is, e példánynak az internetről valamely adathordozóra való letöltését –, az e példány gazdasági értékének megfelelő díjazás megfizetése ellenében a tulajdonában álló műpéldányon időbeli korlátozás nélkül felhasználói jogot is biztosított.

2) A 2009/24 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését és 5. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy valamely felhasználói licenc újraeladása esetén – ami magában foglalja a számítógépi programnak a szerzői jog jogosultja internetes oldaláról letöltött példányának újraeladását is –, amely licencet az említett jogosult eredetileg időbeli korlátozás nélkül és a műve említett példánya gazdasági értékének megfelelő díjazás megfizetése ellenében adta az első megszerzőnek, az említett licenc második megszerzője, valamint a licenc minden további megszerzője hivatkozhat az ezen irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerinti terjesztési jog kimerülésére, ebből következően azokat az ezen irányelv 5. cikke (1) bekezdésének értelmében vett jogszerű megszerzőknek lehet tekinteni, akiket megillet az utóbbi rendelkezés szerinti többszörözési jog.”

Én ebben nem látom, hogy ez az ítélet értelmezhető lenne a hardvereszköz tartozékaként értékesített szoftverre. Hol teljesül a „műve említett példánya gazdasági értékének megfelelő díjazás megfizetése ellenében adta az első megszerzőnek” kitétel? Amikor veszel pl. egy Dell gépet, akkor mennyit fizettél a Windowsért?

Szerk.: Most találtam egy jogi szakvéleményt a témában, ugyanígy az olcsóbb és kötött vs. drágább, de szabad érvre fut ki, és végül nem tud dönteni: https://www.jogiforum.hu/blog/2/182
(És tegyük hozzá, hogy elég érdekes gazdasági helyzetet hoz, ha idővel telítődik a piac, és több OEM Windows licenc lesz kint, mint PC, akkor gyakorlatilag az MS nem tudja kinek eladni a Windows 10-et, hiszen már nincsenek verziók, csak a 10-es van. Eddig számolhatott azzal, hogy egy gép 5-10 év alatt megadja magát.)