Az az én shellem, azt és úgy gépelek bele, ahogy nekem kényelmes
csodálkozom azon hogy régi unixosok a unix filozófia ellen beszélnek, miszerint a user úgy használja a rendszert ahogy neki tetszik/egy feladatot több módon is meg lehet oldani. főleg aki BSD-s, amit eleve úgy adnak oda hogy csinálj vele amit akarsz.
a zh-n lehet nullázni, de való életben vagy nem számít (nyilván amíg erőforrás/hatékonyság gátja nem lesz) hogy oldod meg csak meg legyen oldva, vagy az sem érdekes ha elsőre nem tudsz megoldani valamit: akkor nem megállunk hogy nulla pont, hanem addig kell csinálni míg kész nem lesz.
és a való életben szintén huszadrangú, hogy milyen vezérlő karaktereket kell megadni, a lényeg hogy a kurzor vezérlő billentyűk megkönnyítsék a munkát. annyit írtam be gugliba hogy ksh arro, mire az első találatban ott van mi kell ehhez. ilyen tudást számonkérni felesleges, nem életszerű. egyébként az, hogy egy shellben a kurzor billentyűket használni lehessen annyira alap mint hogy az Entert is lehet, nem CTRL-J-ket nyomogatunk. az meg ma pont nem érdekel, hogy régen nem volt kurzor billentyű, legalább 30 éve mindenhol van. még az openbsdsek is megcsinálták hogy default megy cshban, nem kell bűvészkedni hozzá.
régi unixok: ha 100 egységsugarú usernek kell barátságtalan shellt használnia és ebből 98 azt jelzi vissza a managernek hogy nem jó használni, akkor lehet a következő beszerzésnél olyat vesznek amire nem panaszkodnak a felhasználók, akikért lenne ugye a rendszer. persze a valós ok nem ez, hanem az áruk és az x86 szerverek teljesítmény- és funkcióbeli fejlődése. a nagy vasak nagy oprendszerei megmaradnak egy szűk területre ami egyre fogy.
ps.: én is mindig berzenkedek a cat ilyetén módon való használata ellen, de pont emiatt (tesztelés) én is szoktam így használni. persze a véglegesben nem hagyom így és ha másnál meglátom szólok neki. aztán vagy átírja vagy nem és legtöbbször nem számít.