( iattilagy | 2019. 02. 04., h – 19:17 )

Az aksiban lejátszódó kémiai folyamat jellemzője a kapocs feszültség, meg az aksi minden más tulajdonsága is. Erről inkább kérdezz meg egy vegyészt. Amúgy a feszültség azért változik is használat közben.

A 12V viszonylag sok okból elterjedt, elég nagy ahhoz, hogy ne melegedjen a vezeték nagyobb teljesímény esetén mint a szemét, viszont elég kicsi ahhoz, hogy viszonylag értelmesen lehessen kapcsolni, és nyugodtan fogdoshasd. Utána belül a többit (5V az USB-nek, ethernetnek, 3.3V pl. a wifinek, 1.x a procinak stb.) DC-DC-vel intézi el minimális veszteséggel.
Gyakorlatilag már minden ezt csinálja, a modern desktop és szerver tápok is. Közvetlen konvertálni mindent sokkal drágább tápot eredményezne, és ma már kisebb a hatásfoka is.

Az mikroelektronika feszültségei csíkszélesség függők, egy modern proci már lassan 1V körül van, a '74-es IC-nél még 5V volt standard, az eredeti CMOS technika meg 3.3V-on ment mert addigra csökkent a csíkszélesség, illetve igény is volt a fogyasztás csökkentésre.