Ha a téma új, akkor elsődlegesen nem pár gyakorlati tapasztalat érdekel, mert azt nincs mihez kötnöm.
Ha a téma nálam régi, de nincs benne tapasztalatom (mert nem abban dolgozom/nem azzal foglalkozom) _ÉS_ érdekel, akkor leginkább az újdonságok érdekelnek, mert lehet van már valami, ami használható számomra.
Ha a téma régi és tapasztalatom is van benne, akkor vagy én vagyok az előadó vagy van már rá baráti köröm akivel eszmét cserélek és kielégítő forrásaim ahonnan a tudás származik (pl ismerem az előadókat).
Itt ne tessék komoly nemzetközi kutatásra gondolni, én nem azon a szinten mozgok.
Alapvetően olyan dolgokat szeretek tanulni, amit használni is tudok. Kevés az olyan dolog van amit az esztétikai élményért akarok megismerni (ilyenek csak a matematika területén vannak).
Összefoglalva: Ha az átadott tudás szakmailag értékes, de számomra nem hasznos/értékes, akkor ez utóbbi dönti el, hogy számomra mennyit ér.
Amúgy mindezek ellenére vagy ettől függetlenül lehetek nagyképű, sőt szerintem többség szemében az vagyok. Leginkább a bizonytalanok és szorongók tekintenek így rám. A sikeresebb emberek pedig könnyedén elfogadnak. Megjegyzem gondolkodásom egy egyszerű algoritmus ami alapján eldöntöm, hogy mennyit is miért fizetek. Nem több. Nincs benne érzelem, így a hübrisz vádja sem érhet.