Aha, kezdem érteni. Tehát arra gondolsz, hogy az egész erősítő lebeg, felszedi a zajt, de a belső ér kevésbé mozog potenciálban.
Ez nekem azért nem fér bele a fizikai képembe, mert a meleg ér a mikrofon oldalán a mikrofon impedanciáján keresztül, az erősítő oldalán annak bemeneti impedanciáján keresztül, a köztes szakaszon pedig az árnyékolóharisnya felé van az ér kapacitásán keresztül GND-re kötve, viszont máshova nem. Ebből adódóan mindegy, milyenek ezek az impedanciák, hiszen a meleg pontot senki semerre elhúzni nem akarja, nem tudja, persze a mikrofonban indukálódó hasznos jelen túl, de az nem zaj.
Nyilván szeretjük persze, ha az anyafölddel is azonos potenciálon van az egész, mert természetesen a mikrofon sem Faraday-kalitka, így lesz legalább egy rövid érszakasz a meleg pontből, amelynek lehet valamekkora kapacitása az anyaföldhöz, s máris kész a baj zaj szempontjából. Már feltéve, hogy lebeg az egész kóceráj.
Amúgy a zavarok elvezetése csak akkor lenne érdekes, ha a zavarjel áramgenerátorosan kerülne a lebegő földre, annak impedanciája viszont gyakorlatilag végtelen lenne, de egyik sem igaz.
Viszont, ha abból indulunk ki, hogy a néhány pF a 230 V-os vezeték felé elég nagy impedancia, a 230 V a 0.7 mV-hoz képest pedig elég nagy feszültség, valamint a lebegő erősítő föld felé való kapacitásából fakadó reaktancia elég nagy, úgy azért megkísért engem a gondolat, hogy egyfajta mérnöki elhanyagolással ezt bizony áramgenerátoros táplálásnak nézzem, s akkor mégis csak értelmezhetjük azt a modellt, amit adtál. :)
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE