A szociológiai tárlattal egyetértek, hihetetlenül a jelenbe rántja az embert, amikor asztronauta mozgású emberek szállnak fel, közben egy neonzöld és neonrózsaszín ruhás, hát, nemét meghatározni képtelen vagyok, annyi smink alatt egy rozsomák is lehet, de valószínűleg utcalány támasztja a sofőr fülke ajtaját, mellettem egyébként egy 80+-os néni próbál szerencsétlen a székén maradni, mert a BKV lengéscsillapításban nem színjeles (itt tényleg az van, hogy estére szétesik, reggelre összerakják amit tudnak, de az éjjeli járat gondolom, hát, éjjel is megy, nincs idő szerelni?), egy kb. olyan fickó, akire egy ping pong labdát nem bíznék számolja a pénzét, bocs, érméit, de mögötte egy ugyan ilyen állapotú ember épp fizeti a haverjának nagycímlettel a valamit. Nem akarom tudni mit. Kintről beszűrődnek a neon fények, nyilván egyszerre kétféle aláfestő zene szól, mert a bluetooth előnye, hogy nem kell a telefonok beépített hangszórójával szenvedni, van wireless blaster már.
Eastern Block Cyberpunk.