Szerintem felesleges az egyetemen olyan tudást oktatni, amit a piac nem kíván meg.
Ez egy nagyon érdekes téma, régebb óta foglalkozom vele (saját munkáim okán.). Az egyetemeken a meghatározó nézet szerint az egyetemnek nem az a dolga, hogy a piacra szükséges skilleket oktassa, mert azokra ott vannak a szakiskolák, tanfolyamok, szakirányú képzések. Ehelyett az elméleti és háttértudást tartják fontosnak, illetve a kutatói hozzáállás átadását a diákoknak. (Ez a személet egyébként itt Finnországban is nagyon erős.)
Én ezzel a szemlélettel messzemenően nem értek egyet, úgy látom, hogy ez egy korábbi helyzetnek a lenyomata. Tudniillik, Magyarországon 89-90 körül az érettségizettek 7-8%a kapott később diplomát, míg ma ez 45-55%. (Megvan valahol a pontos statisztika is, most nem szedem elő.) Korábban a klientúra orientált pályák kivételével (orvos, tanár, mérnök, jogász) az egyetemen a következő egyetemi generációt oktatták, és ennek a szemlélete van jelen a mai egyetemi oktatásban: az oktatók 90%-a soha nem dolgozott az akadémiai szférán kívül, nem tartja fontosnak az ottani igényeket, azt tanítja, ami az ő kutatási területe. Ez a helyzet a "tudás alapú társadalom" címszavas fordulattal tarthatatlanná vált, hiszen az egyetemeken végzettek 90%a nem tud többé az akadémiai szférában elhelyezkedni, ergo nem lesz képes "forintosítani" a tanulásba fektetett idejét, energiáját. Ráadásul azt látom, hogy ez a "tanítsuk azt amit mi tudunk" vonal a fent emlegetett kliens orientált pályák oktatásában is megvan, ezért azok iszonyúan nehezen veszik föl az új nemzetközi és piaci trendeket. Ráadásul mindez miattuk kiszivárog a köznapi életbe, nem jelennek meg az új trendek a magyar orvosi, jogi, oktatási, gazdálkodási gyakorlatban, súlyosan hozzájárulva a lemaradásunkhoz.
Szerintem innen jönnek az ilyen meglátások, hogy az egyetemen semmi gyakorlatban hasznosíthatót nem tanítanak, kimegyek külföldre, az új munkahelyemen meg fél évig csak kapkodom a fejemet, mert minden új, olyan módszereket/eszközöket használnak, amikről én nem is hallottam (pl. pedagógia vonalon ez nagyon durva).
Igazság szerint szerintem le kéne folytatni egy széles körű vitát az egyetemek társadalmi szerepéről:
Ha az lesz a kialakult konszenzus, hogy az egyetemek maradjanak meg a tudás őrzőinek, akkor a diplomások arányt vissza kell állítani a 80-as évek szintjére, a többieket meg át kell terelni a gyakorlatorientált képzésekbe. Az egyetem megmarad tehát szakmai vezetői elitképzésnek.
Ha ellenben továbbra is az kell, hogy minél többen kapjanak diplomát, mert csak a diplomás munkaerő az ember, akkor viszont elengedhetetlen lesz az egyetemi oktatás totális átszervezése, és ahogy írtad, a piaci skillek oktatásának hangsúlyos bevezetése az egyetemi programokba. Az egyetem átalakul tömegképzés egyik pillérévé.
Én jelenleg mindkét megoldást lehetségesnek tartom, de az biztos, hogy a jelenlegi hibrid állapot nagyon káros és hosszú távon tarthatatlan.
--
Csaba