Azt kihagytad, hogy a 30 évvel későbbi változat kb. 50-ed annyit fogyaszt és vagy 200× olcsóbban előállítható. De ekkora fejlődés el is várható ennyi idő alatt. Igazából még nagyobb fejlődés volt, az első, 1976-os Z80-as csak 2,5 MHz-en ment, és gondolom így 2018-ra, 42 évvel később vannak már 200 MHz-nél gyorsabb klónok is, bár az ilyenek nem mindig kompatibilisek 100%-ban. Amit linkeltél, az egy ARM proci.
Sokkal hatékonyabb egy tetszőleges ARM, x86, x64-es rendszeren SIMH, ZEMU, z80pack vagy hasonló Z80/8080 kompatibilis emulátorban szoftveresen futtatni ezeket. Akkor lesz 64 bites integer meg 80 bites double precision floating point, akár 2-5 GHz órajel, több mega CPU cache, meg sok giga RAM/SSD. Bár az ilyen Z80-as projekteknek nem kell sok kraft, a modern klónokon is több százszor gyorsabban futnak, egy modern x64-es procin már milliószor. Ha annyira a kódon kell gyorsítani, érdemes újraimplementálni a Z80-as kódot natív, nem emulált kóddá, úgy meg akkor akár az is megoldható, hogy az egész egy modern CPU L1 cache-be beleférjen (L2-be emulátorostól együtt). Ha olyan kód, akár modern GPU-ra átültetve még tovább is gyorsítható. Az egész maximum cirkuszi mutatványnak jó, hogy hány milliószorosára gyorsítható a kód, gyakorlati haszna nincs. Legfeljebb a fejlődést lehet vele pontosabban lemérni. Főleg, ha a teljesítmény/W vagy teljesítmény/nm, MIPS vagy MFLOPS per ár, stb. mutatókat nézed.
Már nem csak a 1976-os Z80-at haladták túl ilyen brutálisan, de pl. az 1975-ös Cray1 szuperszámítógép szintjét is több ezerszeresen egyszerű desktop/szerver gépeken, itt most szándékosan nem is mai szuperszámítógépet írok, tisztességtelen lenne az összehasonlítás. De a Cray1 szintjét már 25 évvel ezelőtti asztali/workstation procik is verték, a maiak meg az utóbbiakhoz is négyzetesnél erősebben viszonyulnak.
No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP