Egész jól leírtad a működését. A gömbben alacsony nyomású nemesgáz van. Kis nyomáson könnyebben, ha úgy tetszik, kisebb térerő hatására alakul ki a kisülés, mert a startelektronnak - ez az, amelyik például radioaktív háttérsugárzás hatására válik szabaddá - és az ütközés után felszabadult elektronoknak nagyobb szabad úthossz áll rendelkezésére, amíg gyorsulhat az atommal való ütközésig. Nagyobb úthossz esetén kisebb térerősség elegendő ahhoz, hogy összeszedjen az elektron annyi energiát, hogy ionizálni tudjon.
Nem veszélyes. Ez lényegében egy fénycső, csak a másik elektródája kapacitív úton, a gömb külső felülete által megoldott. Benned azért nem lesz ionizáció, mert ionos vezetés van a szervezetedben, így ott, a vezető közegben aztán végképp nem tud kialakulni számottevő térerősség, szabad úthossz sincs az elektronnak. Ráadásul a tested semmit sem tud arról, hogy az a néhány mikroamper áram egy gázkisülés csövön folyt, vagy csak egy darab vezetéken. Szóval neked mindegy, miért folyik rajtad néhány mikroamper.
Magának a csőnek elvileg lehet alacsony röntgen sugárzása, bár ez is eléggé kétséges, mert szerintem ehhez nincs elég energiája az elektronnak. Ahhoz vákuumban 100 kV nagyságrendű feszültséggel gyorsított elektronnak kell becsapódnia. Jóval nagyobb energiaszint kell a röntgensugárzáshoz tehát. (Einstein ezért kapta a Nobel-díját. Már azért a felismerésért, hogy a foton frekvenciája és energiája egyenesen arányos mennyiségek. Az arányossági tényező a Planck-állandó.)
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE