Nem a brexit dicséretével (bár antagonisztikus ellentét éppen ott sincs), hanem a sokmilliót kereső brókerezéssel korrelál erősen a tuggyukikre rámutatás.
De ha nem, hát nem, vannak ilyen kellemes napok is.
Egyébként még az usák bróker és a vele egy decillisben kereső bárki is megtaníttatja németül a gyerekét (sőt pont ő taníttatja), nem hogy a brit.
Bármit a világ másik oldalára költöztet, ha megéri, nem hinném, hogy pont a Csatorna túloldalát tartja túl távolinak a családja számára.
Persze, hogy én mit hiszek, az lófütty, de vajon a brit kormány mit hisz, amikor olyan látványosan csinálja a semmit a vágyott elszakadás irányában?