( persicsb | 2018. 06. 18., h – 13:58 )

Melyik napon? Mert ugye a csernobili baleset utáni radioaktív felhő nem egy nap alatt ért ide (hanem kb. 2-3, eleve éjjel volt a baleset), a svédek is csak akkor ismerték fel.

"Utána még hetekig titkolták, hogy mi történt."
Április 26-án történt a baleset, a Népszava április 30-án címlapon számolt be arról, hogy Csernobilban baleset volt. Sokat a magyar fél sem tudott, csak amit a TASZSZ közölt. A magyar kutatók meg folyamatosan mérték a radioaktivitás megnövekedését, ami nem növekedett számottevően nálunk. De nyilván, az olajos folt az amúgy láthatatlan radioaktivitás jele (mert pont ez benne a legrosszabb, úgy káros, hogy nem tudod érzékelni).

"Ne várd el egyik kormánytól sem, hogy azt kommunikálja, hogy az atomerömü veszélyes, stb... amikor az ország energiaellátása miatt kritikus jelentöségü."
Az atomerőművek biztonsága és veszélytelensége (pontosabban a veszélyének kockázata) nem propaganda, hanem tény. A nagy ellátórendszerek meghibásodására valószínűségi, statisztikai modellek vannak, amelyeket az építéskor figyelembe kell vegyenek (a szabvány része). De hát tudom, te azt hiszed, propaganda, pedig mérnökség. Magyarországon is relatíve sok biztonság-valószínűségi mérnök dolgozik, csak te ezekről nem tudsz, pedig ők dolgoznak atomerőművön, kénsavgyárban meg sok más helyen is. De te Csernobilról tudsz és kész.