Te meg ezt írtad: A Peltier-t nem relével polaritásváltanám. Csinálnék egy vezérelhető, PWM-ws, ha úgy tetszik, kapcsolóüzemű tápegységet, ezt követően jönne egy MOSFET-ekből álló polaritásváltó „H”-híd.
A nem relé rendbe is lenne.
Tehát nem ismerted fel, hogy a mintaáramkör egy irányváltó full bridge+PWM (azaz kapcsolóüzemű tápegység IS). Ez azért lényeges, mert ennél egyszerűbb kapcsolást nem igazán lehetne kitalálni - már ha van egy full bridge vezérlő áramköröd. Itt meg van, egy PIC-ben is szokott lenni.
van generátoros üzeme is, s lényegében négy negyedes meghajtást igényel, nem elegendő a két negyedes, mintha egy ellenállás volna
Nem.
Próbáld meg elképzelni az áramkör feladatát és működését!
Ha hűteni/fűteni kell, akkor egyik/másik irányban áramot hajtunk át rajta. A másik két negyedben nem történik semmi, nemhogy vezérlés.
Ha Th=Tc, akkor egy ellenállást kell meghajtani. (Mondjuk most kezdek el hűteni/füteni valamit.)
Ha Th!=Tc, akkor meg tényleg van egy olyan hatás, amikor az ellenállás egyenese eltolódik pozitív irányba. Egyensúlyi helyzetben ez egy konstans, tehát annyival több feszültséget kell ráadni, hogy kiegyenlítse. Ezt az áramgenerátoros meghajtás egész kiválóan műveli.
Ha (Th-Tc) polaritást vált, akkor az áramgenerátor áramiránya is megváltozik.
Ha "megállítjuk" az áramkört, akkor hiába lép fel feszültséggenerátoros hatás. A tranzisztorok és a parazita diódák zárnak - nem történik semmi, azaz ebben az áramkörben nincs ilyen üzemmód.
Már pedig azt állítottad, hogy ez nem ellenállás, tehát négy negyedben kell vezérelni. Akkor troll módban állítom: Ez egy ellenállás, mert csak két negyedben kell vezérelni. Naugye! ;)
A Peltier csak egy ellenállás, - ami ugyan lassan változhat ,- de szó sincs a terhelés dinamikus változásáról. Ezért felesleges luxus az árammal ciklusonként vezérelni a kapcsolóelemet.
Erre a válasz: Szerintem egy feszültség-generátor a maga belső ellenállásával.
Valamiért úgy érzem, nem fogtad a mondanivalóm lényegét. ;)
Erre belém kötöttél, elmondtad, hogy hülyeséget beszélek, majd a gyártó által adott közelítő összefüggéssel igazoltad, amit mértem.
Így van, ez trollkodás volt. Ha egyszer feleslegesen kijavítasz, akkor tedd pontosan!
De nem is erről van szó. Egy mérnök az ún. "mérnöki képletekkel" dolgozik, nem differenciálegyenletekkel. Egy Peltier esetén a gyártó megadja a görbesereget, amiből egyszerű módon meghatározható a munkapont. Természetesen tervezéskor szükséges valami halvány segédfogalom az elvezetendő hő mennyiségéről. A görbékből még a munkaponthoz tartozó feszültséggenerátor értékét is ki lehet következtetni, de valószínűleg senki sem érdekel. Csak az a fontos, hogy a hőszállításhoz elegendő áramot át lehessen hajtani az eszközön.
Ezek a görbék egy negyedesek, és a munkapont meghatározásához tökmindegy, hogy feszültséggenerátor, kis manók, vagy a sötét energia okozza, hogy az ellenállás nem viselkedik tökéletesen.
És nem, nem beszéltél hülyeséget. A blogger által linkelt SLUA202A szempotjából viszont csak ködösen hablatyolsz. Bár való igaz, az elektronok és lyukak mozgásáig még el sem jutottál. ;)
Szíved szerint eldöntheted, hogy el sem olvastad a cikket, vagy csak nem érted az áramkört.
Bármelyk verziót választod, a hozzászólásaid a bloggert nem segítik a probléma megoldásához, sem az áramkör értelmezéséhez. Ám tekintsd kötözködésnek, ha a félreértelmezéseidet kijavítom.