( locsemege | 2018. 05. 20., v – 20:21 )

Van az alábbi összefüggés:

u(t) = L*di/dt

Ebből látszik, hogy az induktivitás árama folytonos időfüggvényű, hiszen ahhoz, hogy szakadása legyen, végtelen nagy feszültség kellene. Ebből tehát adódik, hogy minden időpillanatban a bal- és jobboldali határértéke az áramnak megegyezik az adott pillanatban felvett értékével.

Mindebből az is jön, hogy ha 200 mA-t folyattál a tekercsen, s azt kikapcsolod, akkor valamerre továbbra is 200 mA fog folyni az első pillanatban. Ha ez egy zárórétegen halad át, az többnyire szívás, bár a Zener-dióda is épp egy záróréteg, az akár ki is bírhatja. Viszont gondolni kell arra, hogy ennek a clamp diódának el kell disszipálnia az induktivitásban tárolt 1/2*L*I2 energiát, illetve többet. Külön szerencsétlenség, hogy közben a tápfeszültség nem válik nullává, így lényegében a tápfeszültség lassítja az áram csökkenésének sebességét.

Induktív terhelés esetén kötelező az a dióda. Anódját tedd az IC által meghajtott pontra, katódját a tekercs tápfeszültségen lévő végére.

A kijelzőre azért reagáltam, mert írtál arról, hogy nincs infód a vsync idejéről. Erre szerintem az egy jó workaround, hogy csak akkor nyúlunk a kijelzőhöz, ha nagyon muszáj, azaz a legritkább esetben.

off

Vicces lenne, ha kiderülne, hogy kollégák vagyunk, bár én szeretnék megmaradni nick mögött ebben az online térben. Nem keverném az online megnyilatkozásokat a munkahelyi élettel. :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE