( locsemege | 2018. 03. 01., cs – 21:46 )

Ugye semmiből energiát kinyerni nem lehet. Valahogy így van ez a pénzzel is. Véleményem szerint Matolcsy alapgondolata zseniális. Kellenek valamilyen módon megszorítások, de ezek legyenek közvetettek, például a különadók révén. Egyfelől a piaci verseny miatt ez nyomás alá helyezi a cégeket, s nem egy az egyben hárítják tovább a megszorításokat, mert sok ügyfelet veszítenének. Azaz valóban beszállnak a közteherviselésbe a nagy szolgáltató cégek a profitjuk csökkenése árán. Lesz hasznuk bőven, csak nem embertelenül pofátlan nagy.

A másik dolog, s talán ez a fontosabb, hogy ha közvetett a megszorítás, akkor aki valóban meg van szorulva anyagilag, az ki tudja vonni magát a megszorítások hatása alól, azaz van mozgástere, nem a Kossuth téren történő öngyilkosság az egyetlen lehetséges „megoldás” az életében. Miért? Például azért, mert a mobiltelefon nem kötelező kelléke az életnek. Ha drágállod a szolgáltatást, nem veszed igénybe. Azaz, ha kajára, fűtésre kell, legfeljebb nem telefonálsz. De életben maradsz, s a kezedben marad a döntés, mire költöd a roppant kevés pénzed. A többség ettől még fog telefonálni, mert igényli, így a költségvetés a pénzénél lesz. Ellenben, ha mindenképp mindenkitől elveszik ezt a pénzt, nem lesz mozgástere annak, aki valóban bajban van: adózik ahelyett, hogy zsömlét venne kefírrel. Vagy nem adózik, de elárverezik ezért a lakását, s megfagy hajléktalanként.

Szóval igaz, hogy valahonnan elő kell teremteni a pénzeket a költségvetésben, de ez sokkal igazságosabb így, mert az érintett kezébe helyezi a döntés lehetőségét és a felelősséget, hogyan spóroljon annak érdekében, hogy életben maradjon.

Az inflációra meg az a válasz, hogy a fogyasztói kosarat kell nézni, nem csak az élelmiszert. Mellesleg az inflációt nem a kormány csinálja. Ha van fizetőképes kereslet, akkor a kereskedő árat fog emelni, ha pedig ott áll a polcon az áruja, akkor meg nem.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE