( Raynes | 2018. 01. 28., v – 13:25 )

Pedig gyengébb gépeken nagyobb az eltérés fordításban. 3-4 éve még dolgoztam ótvarabb gépeken, ilyen P4 cerka, T1400-as cerka, azok eléggé köhögtek pdfLaTeX, és XeLaTeX alatt, konkrétan a P4 Celeron a microtypography csomag miatt már egy 3 oldalas dokumentumnál is leállt 1-2 percet (!!!) gondolkozni, beállt az egész gép, mint a szög (de enélkül a csomag nélkül is előfordult, hogy 15 másodperc volt egy 2 oldalas doksi), és nem swapolt, mert volt elég szabad memória, a proci pörgött maxon. Ugyanez a dokumentum XeTeX-ben lefordult kb. 1 másodperc alatt ugyanazon a gépen.

A képletek sem nehezebbek TeX-ben, szerintem egyedül a nagy táblázatok azok, amik igazán szopósak. A LaTeX-nek csak a jobb magyar nyelvi támogatás az előnye (ilyen ragozás, meg amit írtatok, névelők, jobb elválasztás, bár nálam a XeTeX is igen ritkán választ el rosszul, akkor sem teljesen hibás, inkább egyáltalán nem választ olyankor el), meg van hozzá egy csomó csomag, ami néha jól jön, pl. ilyenek, mint ipsum generátor (bár le lehetne programozni TeX-ben is), meg pl. Beamerhez olyan jó sablonok vannak, hogy prezentációt amiatt LaTeX-ben éri meg csinálni, nem TeX-ben. Alapvetően mégis jobb a TeX, sokkal átláthatóbb, hogy melyik kód pontosan mit csinál. Eleinte szopó lehet, míg az ember nem érti meg a működését, de utána, ahogy megoldotta a felmerülő problémákat, onnantól sokkal könnyebbé válik a használata, mint a LaTeX-nek. Illetve LaTeX még akkor fontos, ha valahol olyan helyen publikálsz (kutatóintézet, egyetem, szakmai lap, stb.), ahol előre megadott, kötött LaTeX-sablon alapján várják el a végeredményt, ott nem találhatod ki, hogy te majd hekkelsz saját megoldást TeX-ben, mert kivágnak vele, mint a macskát. Persze más műfaj a kettő, a LaTeX egy strukturált leírónyelv, míg a TeX inkább formázásra való (bár struktúrát is meg lehet benne valósítani). A XeTeX használata inkább hasonlít arra, mintha Adobe InDesign dokumentumot készítenél, de nem GUI-val, hanem egyszerű HTML-ben, míg a LaTeX inkább az XML-re vagy egy prognyelvre hasonlít. Kicsit persze sarkított példa, mert az InDesign inkább grafika-alapú, mint szövegalapú tördelés, de mégis jobban lehet ilyen példákon érzékelni a különbséget.

„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek…” Aron1988@PH Fórum