Erre találták ki az agilis módszertanokat (e.g. Scrum).
Főleg, ha már tudod, hogy jellemző az ügyfélre, hogy munka közben meggondolja magát...
2 hetes iterációk, minden iteráció elején az ügyféllel közösen meghatározva és priorizálva a scope (sprint backlog ... stb. ahogy éppen ma hívják :) ), wireframe-ekkel (ha van olyan UI), amit az ügyfél _aláír_, hogy ezt akarja. Ha később rájön, hogy mégsem ezt akarja, akkor:
- abortálhatja a sprintet, és akkor új sprint kezdődik a tervezéstől újrakezdődik (természetesen ez fizetési kötelezettséggel jár számára)
- a módosítási igényei új feature-ként bekerülnek a backlogba, amit a következő tervezéskor be lehet emelni a következő sprintbe
- nyilván lehet rugalmasnak lenni, ha az adott módosítás megkönnyíti de legalábbis nem nehezíti a munkát - de ez a ti döntésetek legyen, a default az a következő sprint.
A szerződésben ezt a munkamódszert, a kommunikáció módját (pl. hogy kölcsönösen elfogadjátok az emailt, ne kelljen pöcsétes papír két tanúval, elég ha visszaír egy OK-t) kell meghatározni.