Mert ha bugot kell javitani / feature-t kell hozzaadni, akkor nem kell vegigolvasnod az egesz algoritmust, hanem ha az adatok konvertalasara vagy kivancsi, akkor azt a fuggvenyt nezed meg, ha a rajzolasra, akkor azt, stb.
A legrosszabb, amikor a kulonbozo reszfeladatok szanaszet vannak szorva a fuggvenyben, aztan talald meg, hogy az adott dolog eppen hol tortenik, ha meg egy helyre mozgatod oket, hogy a logikusan osszetartozo dolgok egy helyen legyenek, akkor siman meglepheted a +1 lepest, amivel kiszervezed oket masik metodusba.
Nem mellesleg a valtozok scope-olasara is tokeletes, hiszen nem minden adatra van szuksege egy tetszoleges reszfeladatnak, igy ha a szukseges adatot parameterkent adod at, sokkal egyszerubb megerteni a kodot, hogy vegulis mibol mi lesz vegeredmenyben. (szerk: ld: http://www.lihaoyi.com/post/WhatsFunctionalProgrammingAllAbout.html - Tiramisu Diagram to Functional Programming)