( kovi | 2017. 12. 19., k – 12:44 )

hit: személyes tapasztalatom nincs, ez bevezetésnek fontos. válasz: amit látok abból az tűnik ki, hogy esetenként van szerepe. de szerintem ez valójában nem a hit** megnyilvánulása, hanem annak, hogy az agy ijesztően nagy mágus. amiről e tekintetben a tudománynak nincsenek válaszai. de egyszer minden bizonnyal lesznek majd logikus válaszok. amúgy játsszunk más példával: valaki kómában van két hónapig, majd a kezeléseknek és gyógyszereknek hála felépül. nem volt magánál, sőt kifejezetten vegetált; az értelem oldaláról közelítve majdnem egy tárgy szintjén létezett. lehetett hite?

máshonnan: az agyad válaszai egy adott problémára nyilván megvannak akkor is, ha nem tudsz róla. és ezek a válaszok szerintem megelőzik azt, hogy miben hiszel. ezt azért fontos leírnom, mert szerintem-

-nem úgy működik, hogy "helló én vagyok a hit! és ha nagyon célszerűen hiszel akkor az agyaddal és elméddel majd intézzük a fontos dolgaidat".

-sokkal inkább így "helló. én vagyok az agy és te kurvára nem érted mit csinálok. te vagy az én marionett-bábum. de mivel ember vagy és válaszokat keresel akár még az elmúlásod pillanatában is, hát akkor gondolj ide jó nagy hitet és légy vele boldog. rém célszerű válasz, remélem leállsz a kereséssel én pedig intézem a dolgom ha tudom. örülnék, ha nem hátráltatnál"

mondjuk itt van némi áthallás oda, amit ez előbb írtam: ha orvos lennék mindegy lenne mi által javul a delikvens. ezért nincs bajom a vallással, tőlem (majdnem) mindenki abban hisz amiben akar, ha ettől kerek az élete. csak ne akarja rám erőszakolni amit nem akarok + ne bízzák tisztán erre pl. a rászorulók gyógyulását meg a világbékét meg az ilyesmit. uhh de messzire kerültem az indító képtől, bocs.

** a 'hit' szó bármely értelmében. ide már becsempésztem azt is, ami neked a hit.

--
Vortex Rikers NC114-85EKLS