Ezzel a mondással az a baj, hogy nem igaz... a sorozatos self-justification miatt mindig csak egy kicsivel akar többet a helyzetben lévő ember és mindig csak egy kicsit kell megmagyaráznia magának, hogy miért nem korrupció, amit csinál. Mindenki egy kis értékű ajándékkal kezd, a különbség az, hogy megáll-e a kis értékű ajándéknál vagy százmilliárdok után se tud csökkenni az étvágya. Ha az elején elkapod (lásd a svédeknél simán ügy az, hogy véletlenül hivatali kártyával fizetett ki pár csokit egy miniszter), akkor kézben tudod tartani.