"Ha nincs a radiátorokon termo-szelep, akkor konstans, elég egyszer kimérni, hogy adott gázmennyiség és kazán hatásfok esetén mekkora a görbék közötti terület az előremenő és a visszatérő vízhőfokban, ebből kijön a leadott hőmennyiség és abból kijön az időegység alatt szállított vízmennyiség. Később pedig ezekből számítható a pillanatnyilag leadott hő (ami nagyon szépen korrelál a gázfogyasztással), mert nincs puffertartály."
Nálunk nincs radiátor, és nincs gáz :-)
De tudtommal a gáz fűtőértéke sem konstans.
Cserébe van faelgázosító kazán - ahol szintén nem konstans sem a huzat, sem a fa hőértéke.
Az viszont igen, hogy egy "teli" puffer mennyi ideig elég (azonos program mellet) ha a külső hőmérséklet azonos, de nincsen szél (azaz 5km/h alatti) vagy van szél (20km/h feletti).
(jelenleg 22km/h alapszél van, 40km/h lökésekkel. ebből a belvárosban szinte semmit nem érezni)
A 49fokra felmelegedett vakolatról szerinted befelé mennyi hő jut be? Szerintem nem sok...
Nekem a vakolat nem szívja be az esőt (mert nincs vakolat), a lazúrozás (és műszárítás) miatt pedig a fa sem szívja be.
Jól eljutottunk oda, hogy hasonlítjuk az almát a körtével :-)
"Az sok üvegfelület az nem U=0,2 és annak a külső üvegtábláját teljes keresztmetszetben bizony kihűti a szél, a nap meg nem melegíti fel... de a nagy üvegfelület alapvetően hőszigetelési hiba. :)"
Én is pont ezt magyarázom, hogy az ablak az nem U=0.2 hanem (kb) U=0.7 és U=1 között van (ablak és légtömör beépítés minőségétől függően).
Lehet azt mondani, hogy "hiba" a nagy üvegfelület, de azért
1) mégsem szíven laknál fény nélküli dobozban
2) mennyi az energia veszteség kontra mennyi az energia nyereség?
3) természetesen fény, mint komfortnövelő tényező
"kihűti a szél, a nap meg nem melegíti fel" ez így ebben a formában nem igaz.
Ha egy hideg, de szélcsendes és napos januári napot nézünk, simán előfordulhat, hogy annyira felmelegíti a napsütés a házat (ablakon keresztül), hogy nem kell fűteni!