Marha jól át tudod tekinteni a kódot, amikor egy képernyőoldalra max 6-8 nagyon szépen és konzisztensen írt sor fér el. Amit te konzisztenciának hívsz az egyfajta konszenzus és bizonyos mértékig szubjektív.
Vegyük pl ezt a sor:
i=0;while(i < NUMBER_OF_QUEENS){printf("%3d",PermuArray[i]);i++;}printf("\n");
Ha úgy akarok tesztelni, hogy a kiíratást átugrom, csak EGY sort kell kikommentezni. Ez az EGY sor ezenkívül EGY konkrét műveletet hajt végre, indokolt hogy minél kompaktabb képet mutasson. (...és igen, a sok mínusznak is van jelentése, nem kell megfejteni).
Továbbá, ha már itt tartunk: persics fórumtárs kifogásolta, hogy a típus és a név között változó mennyiségű space van. Nem tudom feltűnt-e neki, hogy a változónevek szépen oszlopba vannak rendezve, mert így sokkal könnyebb áttekinteni az egészet. Ez csak 2-3 példa, arra hogy miért így néz ki a kód. Én ÍGY tudok hatékonyan dolgozni, nekem ÍGY áttekinthető a program.
Szerencsére számos kódformázó létezik, mindenki úgy formázza MÁS kódját, ahogy akarja.
> Sol omnibus lucet.
ps.: A for és a while ciklusra ugyanaz a gépi kód fordul. Van egy goto is a 40. sorban azon is lehetne rágódni.