Ott a pont - a küldő nem tudhatja (rá nem is vonatkozik!) a céges szabályozást, így befelé minden további nélkül érkezhet magáncélú közlés levélben, és ha ezt a munkáltató elolvassa, akkor bizony a küldő szempontjából is felmerül, hogy a címzett munkáltatója levéltitkot sért.
Mivel az, hogy "nem használható magán célra" az kizárólag a céges szabályzatban kerül deklarálásra, így csak azokra vonatkozik, akik a céggel az adott szabályzatban rögzített jogviszonyban állnak, nem pedig az egész világra. Úgyhogy a _befelé_ érkező levelek esetében elviekben a küldő felhatalmazása is kellene ahhoz, hogy a címzett munkáltatója a beérkező levelek tartalmát megismerhesse.