Gyökérségnek szoktam tartani az ilyen kisiskolás bemagoltatásokat, meg hogy papíron ilyen nagyszámos alapműveletekkel szivatják szegény törpevízműveket, mikor a mai világban mindenhol van egy számológép, ha más nem, PC-n, telefonon, táblagépen, kenyérpirítón, okosórán.
Viszont a szorzótábla kivételesen tényleg olyan, amit érdemes fejből kenni-vágni, bőven kifizetődik egy élet során. Nekünk anno 10×10-ig kellett csak tudni általánosban, de mivel raktári munkák során többször van rá szükség gyorsan készletet számolni, és nincs idő mindig számológépet meg telefont nyomkodni, megtanultam 20×20-ig, egyes gyakori szorzatokat kicsit tovább is. Nevezetes négyzetszámok, informatikai mennyiségek (mint pl. a 16 384 KB-ról azonnal lejön a hozzáértő szemnek, hogy 16 mega, meg a 1 048 576 és társai is szoktak fejből menni, ahogy én a legtöbb IT-snél láttam). Plusz ilyen nevezetes matematikai állandók is hasznosak lehetnek, π, e, √2, √3, azokat régebben 20 tizedesjegyig tudtam, de mára jó ha 10-ig eszembe jut, de az is van olyan pontos, mint a legtöbb egyszerű számológép pontossága.
Pár évig végigültem egy OKJ-s infós képzést, és ott viszont rácsesztünk, mert volt olyan alapozó tárgy, ahol papíron kellett mindenféle nagy számot 2, 8, 10, 16-os számrendszerre váltani, oda-vissza, de ilyen nagy, többjegyű számokat is, időre kellett számolni, számológépet tilos volt használni. Ment, de eleinte nehézkesen, rá kellett azért gyakorolni. Elég pain in the ass műfaj, csak mazohistáknak. Értelme persze nem volt sok, de államilag vizsgán csak így tudják ellenőrizni, hogy menne-e az alapok, és nem csak számológépről nyomkodta ki az ember.
Ha már számolás és számológép, megfigyeltem magamon azt az érdekességet, hogy hosszabb, többtagú műveleteknél egyre inkább áttértem egyszerű GUI-s számológép-alkalmazásokról (KCalc, galculator, ha Windows alatt vagyok, akkor MS-féle számológép) terminálos/parancssoros számológépekre (calc, bc, és társai, mikor épp mi van fent), mivel sokkal kényelmesebb gépelni a számokat és a műveleteket, sokkal inkább látja az ember mit vitt be, hol gépelt félre, könnyebben lehet újra előszedni benne műveleteket, eredményeket, többféle függvényt támogatnak. Néhány ember ebben egész addig merészkedik, hogy matekos szoftverben képes tolni a hosszabb műveleteket (Matlab, Octave, Sage, Freemat, Julia), a nagyon kockák pedig scriptekkel (Bash, Python, PHP, Perl, stb.), na az már mazohizmus. ECDL Mancika és társai pedig hajlamosak ilyenekért Excelt elővenni, mert ugyebár LibreOffice Calcot csak a csórók használnak, meg a Schönherz-kolisok :D
„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek stb…” Aron1988@Proharder Fórum