Valahol igaza is van az írásnak, de azért kicsit máshogy fog alakulni. Ugyanis az SSD-k is egyre nőnek és egyre gyorsabbak is, az NVMe-sek már nagyságrendileg megközelítették a RAM sebességét, ha még kicsit nőnek, gyorsulnak, és esik az áruk, akkor RAM sebességű drive-ok veszik át a terepet, de onnantól mindegy lesz, hogy valami swap fájlt használ, vagy memóriában van.
Már most is olyan gyorsak a gyakorlatban a SATA2, SATA3-as SSD-k is, hogy alig töltenek be lassabban az OS, programok, általában csak 1-2 másodperc különbségek vannak a ramdrive javára, szóval ezt a pontot már most is elértük. Benchmarkokban még gyorsabb a RAM, de az NVMe-s drive-ok már kezdik a RAM-ot itt is befogni, igaz még átlagban fele olyan lassúak, de ez a gyakorlatban csak ilyen 0,5 másodperces különbséget jelent a betöltési időknél (ha OS-ről vagy nagyobb programokról van szó). Ez amiatt van, mert az SSD-k elérték azt a kritikus sebességet, amikor már újra a proci sebessége a szűk keresztmetszet, nem lemezműveletek ideje (kivéve a szekvenciális sebesség, de ez lényegtelen átlag felhasználásnál, játékoknál, kódfordításnál, stb.). Ezt a kritikus sebességszintet már a SATA SSD-k is elérték, előtte HDD-m volt, és érzem bootkor, hogy a proci jobban felpörög, és az i5-ről i7-re váltás rövidített a bootidőn 2 másodpercet (ami kevésnek tűnik, de 7 másodperces bootidő rövidült 5-re, ami 40%-os gyorsulás). HDD-nél nem számított, mert a procinak úgyis várnia kellett a lassú lemezműveletekre, addig meg csak unatkozott.
A RAM csak annyiból más az SSD-khez képest, hogy akárhányszor lehet írni, nem fáradnak el a cellák, nem kell wear-leveling, emiatt egyszerűbben vezérelhetők, viszont áram alatt kell tartani őket, mert felejtenek.
Személy szerint megbántam, hogy a fő gépemben 16 gigára bővítettem a RAM-ot 8 helyett, mert nem használom ki. Úgy voltam vele, ha már fejlesztek, rászánom azt a kis különbözetet, kimaxolom a lehetőségeket (többet nem kezel a 2. gen. i7-es laptop), és le lesz róla a gond 5 évig. Befogtam 5 gigát böngésző- és fordítócache-nek, meg a Linux kernel befog minél több szabad memóriát fájlrendszercache-nek, de így sincs a memória kihasználva, igaz túl sok sem marad parlagon, de ennek sincs sok értelme, mert ha SSD-ről futna minden, és nem lenne cache, akkor sem lenne érezhetően lassabb.
Szóval legrosszabb esetben ez úgy fog történni, hogy vagy a RAM sebességű SSD-k fognak uralkodni, vagy megoldják a RAM-nál, hogy ne felejtsen, és azt használja majd a gép memóriaként és háttértárként is, rugalmas felosztásban, annyi részt használva memóriának, amennyire épp szükség van. Nyilván, ha valaki sok adatot fog rajta tárolni, akkor kevés memóriája marad.
„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek stb…” Aron1988@Proharder Fórum