Épp, hogy nem bonyolultság kell, hanem nyitottság. Meglegyenek a beavatkozási pontjaid. Bármikor ír az ember akár egy bash-ben futó daemont, amelyet a systemd indít. Vagy egy autostart scriptet, ami aztán tényleg bármit csinál. Vagy nálam például egy beeső e-mail incrond-n keresztül triggerel egy scriptet, amelyik a levélben lévő infó alapján módosítja a hosts file-omat, s újraindítja a hálózatot, így tudok névvel hivatkozni távoli gépekre úgy, hogy nincs dinamikus dns regisztrálva. De megcsináltam azt is, hogy egyes programok esetében csak rájuk kerüljön a fókusz, ne induljon új példány, ha már futnak egy példányban, s a nevükre hivatkozva indítják őket. Persze, ha még nem futnak, akkor elindulnak.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE