Reggel tömegközlekedtem, szentendrei HÉV. 12-13 éves srácok ülnek egy boxban négyen. Osztálytársak voltak, ismerték egymást. 2 szót nem beszéltek egymással verbálisan 20 perc alatt, inkább a messengeren kommunikáltak, de ott természetesen egymással. És számtalanszor tanúja vagyok ilyen és hasonló eseteknek.
Valahogy kezdenek végképp eltűnni/megszűnni az egymás közti direkt emberi kapcsolatok.
Persze, haladni kell a korral, de azért ez így nagyon szomorú.
Nagyszüleim sajnos már nem élnek, de őket is mindig látogattam, ahogyan azt teszem a mai napig is a szüleimmel. Nem távkapcsolat, nem facebook, nem telefon, hanem személyesen.