akkor az NSL (márcsak nevéből kifolyólag is) értelmetlen
Így igaz! Elírtam az NLS-t, Te meg folytattad! :-D
Ha elolvasod a hozzászólásodat, akkor szépen kiderül az igazság. Az egésznek semmi köze az utfX-hez, nem segít semmit semmin. Legfeljebb egy algoritmus, ami több féle betűt enged tárolni.
A több betűből álló szekvenciák, vagy az összevontak (rovásírás) nem ábrázolhatók. Sőt az utf csak bonyolít, mert a szekvenciákat szekvenciák szekvenciáiból kell összerakni és külön táblázatban ábrázolni. :) (Bocs, de ez jól esett!) Ugyanakkor a nemzeti nyelvi elemek ábrázolását inkább hátráltatja.
Tényleg a névsorba szedés csúcsa lenne a magyar és orosz collation unionjának a képzése. Akár "magyar a" és az "orosz a" (ez csak példa) megkülönböztetésére is szükség lenne. Ilyen esetben a nemzeti kódlapok használatának sokkal nagyobb előnye lenne, mint a utf képességeinek.
Ami megint csak diszjukt, az SQL-szinten. Az sql-nek már megint semmi köze a feladathoz. Egyszerűen van a feladat, és megoldjuk valamivel. Nevezzük index függvénynek, és mindegy milyen az adatbázis- - és az sem biztos, hogy -kezelő!
A "display name" szokott lenni az "eredeti", a háttér adat meg amit indexre használunk. Persze lehet fordítva is, de akkor van monduk egy "print name" is. Nevek tárolásánál (magyar) az Akadémi által javasolt írásmódot (elválasztást) szoktuk használni. Régen rossz, ha az "ifj." része az indexnek! Ez már nyelvészet és nem collate.