Szerintem ez a "nyugati" kultúra. Az emberek hozzászoktak a hitelkártyákhoz, és vannak elvárásaik.
Volt egy eset: Egyszer csak feltűnt, hogy van valami tétel (aprócska, talán 6 font) a kivonaton. Megnéztem, kiderült, hogy két és fél éve minden hónapban ott van. Csak azért tűnt fel, mert abban a hónapban azzal a kártyával semmit sem vettem, és 0 helyett valamiért 6 font volt az egyenleg.
Rákerestem a nevükre, megtaláltam a telefonszámot. Felhívtam, felkészülve, hogy majd érvelnem és vitatkoznom kell.
Mondom a hölgynek, hogy
-hé, maguk két és fél éve veszik a pénzt a kártyámról, de én nem is emlékszem rá, hogy megrendeltem volna ezt a szolgáltatást.
Mire ő:
-kéri vissza a pénzt?
-Igen.
-Rendben. Akkor felfüggesztem az előfizetését, és a két és fél évnyi tagdíjat visszautaljuk. Viszhall.
Hoppá, köszi.
Nem hiszem, hogy Magyarországon ilyen egyszerűen ment volna.