( uzsolt | 2017. 01. 24., k – 20:41 )

A finn oktatási reform nem 1950-es években történt, hanem (ha jól tudom) a 70-es években. Az oktatási reformoknak azért egy kb. 10 év kifutás mindenféleképpen kell, tehát már ott vagyunk a nyolcvanas években. Azt akarom mondani, hogy a nyolcvanas évekig terjedő GDP-ugrást (Mo-hoz képest) az oktatási reformnak tulajdonítani nem helytálló (sőt, szerintem az oktatás és a GDP között ennyire egyértelmű összefüggés biztos nincs). A GDP-re szerintem a gazdaságpolitika lényegesen nagyobb befolyással van (nemigen vagyok járatos Fo. történelmében, de míg ott 1956-ig voltak oroszok, nálunk még pluszban néhány évtizedet, sőt gyors áttekintés után Fo. 2. világháború utáni helyzete lényegesen kedvezőbbnek tűnik, mint Magyarországé).

Persze a nagyobb GDP azt is eredményezi, hogy többet tudnak oktatásra költeni (ld. amiket felsoroltál: külön logopédus, laptop, CERN-látogatás, stb. - ezek mind pénzbe kerülnek) :).

Nem baj, ha nem érdekel az irodalom, de matekból jó vagy, akkor nem kell irodalmat tanulni.

Ezt gondolom hatalmas problémának. Ettől lesz az ember (gyereke) szakbarbár. Én speciel az általános műveltséget fontosnak tartom. Egyébként, kis kötözködés: ez már-már a tehetséggondozás. Ilyen Magyarországon is van, de csak a nagyon-nagyon tehetséges diákoknak.

Ne érts félre, nem gondolom, hogy a magyar oktatás lenne a világ legjobbja. De azt se gondolom, hogy a finn modell azért jó, mert a PISA-n jobbak, mint mi. A TIMMS-mérésen pedig közel sincs akkora különbség a két ország között - sőt, a 4. osztályosoknál Magyarország javuló tendenciát mutat, míg a finnek romló tendenciát.

De mindenhol (mármint PISA és TIMMS is) Japán (és az ázsiai országok) a legjobbak. Azaz őket kell követni, finneknek, magyaroknak, mindenkinek :)

Egyébként 2 és fél éve erről már elkezdtünk beszélni itt :)