Régebben jellemző volt, hogy sok kompakt fényképezőgépen DOS volt az alaprendszer. Manapság nem tudom, mi a helyzet.
Nem olyan rossz egyébként a FAT, hordozható adattárolókra kiváló. Nem kezel jogosultságokat --> megúszod az ebből eredő szopást.
Az egyetlen fájdalmam, hogy legjobb esetben is FAT32-t ismer általában az eszköz. Pedig ott volna az exFAT, aminek nincsenek meg a címzés miatti korlátai. Ilyen helyre ez tökéletes lenne.
Milyen jó is a haver NTFS-es külső vinyója, amit csak adminként lehet olvasni az access control miatt.
Raspberry-n csak a konfig partíció (vagy minek hívják) FAT, azt meg kb. úgyse írod soha.