A második. Nyilván eza az alacsony meg magas kategorizálás erősen szubjektív, pl. az operátori panelen kézzel bevitt gépi kódú utasításokhoz képest minden magas, még az assembly is. De ha már, akkor inkább alacsony szintűnek kéne hívni. Jellemzően a hatékony programok írásához nem baj ha valaki látott már ilyet, és főleg körülbelül sejti, hogy a kód amit egy magas szintű nyelven megírt, az mennyire illeszkedik a végeredményt futtató processzorhoz. (Sok esetben ez utóbbit egy jó optimalizáló elég jól elfedi a programozó elől.) Anno volt egy cikk a Dr. Dobbs Journalban - ez se tegnap volt - amiben egy teljesen szimpla, sok számolgatást igénylő feladatot - mátrixszorzás, vagy invertálás, vagy ilyesmi - megírtak, talán C-ben. Lefordították az akkortájt újdonságnak számító MIPS R4000-t használó valamelyik SGI gépre, és valamilyen x86-ra, talán Pentiumra. Bődületes teljesítménykülönbség volt. (4-5 nagyságrend?) Utána elkezdték a jól olvasható, természetes kódot a "magas-szintű" C-nyelv mindenféle eszközeit kihasználva a Pentiumra optimalizálni - közben általában egyre jobban keresztbe tettek a MIPS-nek. Ezt több lépésben iterálva végezték, a végeredmény az volt, hogy lett egy rohadtul átláthatatlan, de erősen Pentium-specifikus kód, amivel sikerült mondjuk 1-2 nagyságrendre megközelíteni az x86-os géppel a Silicon Graphics csodamasináját. És máris kijött, hogy mivel a két gép között árban nem 2 nagyságrend a különbség, matematikai számításokhoz érdemesebb Pentiumot venni, mint MIPS-et - hisz épp csak egy "kicsit" kell optimalizálni. (Az már más kérdés, hogy ha nem ismeri az ember a gép belső működését, akkor kb esélytelen az átlátható kódot átláthatatlanra optimalizálni.)
=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?