Hát ööö, izé, lehet, hogy azok az épeszűek akik Solarist használtak azok nem csináltak külön /usr -t (speciel a HP-UX is meglépte ugyanezt a/bin -> /usr/bin marhaságot), de attól még az önálló /usr egy kicsit könnyebb kézbentarthatóságot nyújtott. (Kézben, nem pedig karban.) Gondolok itt a szokásos non-exec root vs exec,ro /usr helyzetre mondjuk. Az nem érv, hogy a linuxos ld.so huncutsága miatt ezt mennyire könnyű vagy nem könnyű átlépni. És valóban, a ZFS, btrfs (vagy akár a Tru64-es AdvFS alatt) már fizikailag sem különültek el ennyire a "partíciók", ezzel együtt is szerver használatnál - nekem - szimpatikusabb az önálló /usr. Biztos azok a fránya megszokások.
Azt azért megkérdem, hogy vannak-e olyanok, akiknek nem RAM-diszken van a /tmp, és lelkesen helyeselnek-e a miatt, hogy akkor a /-ben levő (azaz nem önálló) /tmp -t kezdjünk el használni. Van pár szerver, ahol a használat miatt nem megoldás a memóriában levő tmpfs, de akkor a fenti gondolatmenet alapján az nem is baj, hogy a /tmp ott van a /-ben - rosszabb esetben nincs sehol, hanem csak /tmp -> /usr/tmp. (Sok sikert a single bootban való gatyába rázáshoz, mert ilyenkor - mármint symlinkes esetben - ugye nincs semmilyen temporary területed.)
=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?