A termelékenység fontos dolog, de egyáltalán nem arról szól, hogy mennyi kávészüneted van, és nem áll teljes korrelációjú ok-okozati összefüggésben a fizetéssel.
Ezt ketté kell venni. Egyrészt van a kiskereskedelmi szolgáltató rész, aminek a termelékenysége nem az eladott csokik számán múlik, hanem azon, hogy mekkora árrést tudnak a csokira tenni, vagy a fodrász mennyit tud elkérni egy hajvágásért, egy tetőfedő a tetőfedésért. Ez pedig a vásárlóerőn múlik, vagyis Gizike fizetése nem Gizike munkáján múlik, hanem azon, hogy egy programozó, gyári munkás, orvos vagy tanár mennyit keres. Persze egy élelmiszerboltban is vannak egyéb lehetőségek, ha voltál londoni Tescoban, láthattad, hogy az önkiszolgáló/emberes kassza aránya fordítottja a hazainak, ott egy segítő 3-4 kasszát szolgál ki, vagy többet.
Aztán vannak azok, akik terméket, vagy külföldre eladott szolgáltatást állítanak elő. A termelékenység itt is csak kis részben függ össze a bérekkel, nem fogsz azért kétszer több pénzt kapni, mert kétszer többet állítasz elő, csupán megteremted az anyagi fedezetét. Nyugaton a bérnövekedés katalizátorai az erős szakszervezetek voltak, mostanra csatlakozott ehhez a munkaerő hiány, idehaza az első lépés nagyrészt kimaradt. Ez tudja a termelékenység által meghatározott kereteken belül mozgatni a béreket.
A termelékenység meg több dologtól függ. Egyrészt az élelmiszer bolti példán, hogy mennyiért adod el a terméket. Ha olcsón van munkaerőd, akkor egyrészt nagyobb a profitod, de jelentősebb hatás, hogy olcsóbban adod, alávágva a konkurenciának. A profit csak egy szintig csökkenhet tőkearányosan, különben felszámolod az egészet, és veszel kötvényeket, nagyon egyszerű szemlélet az, hogy egymilliárd is sok pénz, legyen elég. Nem, nem lesz elég, ha a tőkéjét kivonva sima kötvényekkel is kereshet annyit, nagyon leegyszerűsítve.
Szóval az ipar (értsd bele az olyan szolgáltatásokat is, mint call center, üzemeltetés, szoftverfejlesztés) területén egy darabig növelhető a termelékenység egyszerűen áremelésekkel, főleg, ha külső hatások ezt segítik (árfolyamváltozások, védővámok, logisztika drágulása). A másik fontos szempont, hogy Józsi lehet keményebben dolgozik, mint Hans, csak Hans egy rakat fémlapból meg elektronikai alkatrészből egy sokezer dolláros ipari robotot állít elő, Józsi meg összecsavarozza ezen robotok által legyártott alkatrészeket egy Audivá. Nagyon nagy különbség van értékteremtésben, és ez számít, nem a munka nehézsége, vagy az abba fektetett intenzitás. Ezért rossz megközelítés az összeszerelő üzemek becsábítása, mert itt a termelékenységi verseny Ázsiával, a vámokkal, és a szállítási költségekkel folyik, utóbbi most épp a béka segge alatt van.
IT-ban meg simán nőhet úgy is a termelékenység, hogy csak a béred nő. Multik behoznak fejlesztéseket, mert olcsóbb (és jobb) a magyar munkaerő, de eleve hiány van, ezért magas bérekkel szipkázzák el a szakembereket. A másik multit elveszítené a fejlesztőit, ezért neki is bért kell emelnie. Nem változott semmi, nem fejlesztenek mást, nem dolgoznak többet, csupán többet számláznak haza, mégis, a béremelkedés miatt nőtt a termelékenység.
Vagy vegyünk egy takarítót, amelyik egy szoftvercég irodájában dolgozik. 5 éve keresett kb 70 ezret, most a duplája sem elképzelhetetlen. Miért? Mert sokan külföldre mentek, ezért már ő is válogathat. Értéket termet? Szigorúan nézve nem, ellenben az ő részfeladata elengedhetetlen ahhoz, hogy az értékteremtők dolgozni tudjanak. Nem söpör többet, nem most fel jobban, mégis többet keres. Pontosabban az ő termelékenysége attól függ, hogy mennyit termelnek azok, akik helyett takarít. Mert mit is vált ki? Hogy minden fejlesztő, manager magának mosogat, és hetente egyiküket kijelölik arra, hogy felporszívózzon, meg felmosson a nap végén. Ha a kiesett mérnökórák x forintba kerülnek, akkor x egy takarító fizetésének felső korlátja. Ha a mérnökórák ára hirtelen 2x lesz, akkor a takarító fizetésének felső korlátja is 2x lesz, ha szűkös a kínálat, inkább kifizetik. És máris egy teljesen más szakma termelékenység-növekedése átgyűrűzött egy másik ágazatba, sőt, ők majd ki tudják fizetni a drágább csokit is, és Gizike fizetése is emelkedik, ha a munkaerő-hiány nyomás alatt tartja a munkáltatóját.