Teljesen tévesen állítasz be engem mániákus száguldozónak vagy anarchistának, egyáltalán nincs ilyesmiről szó.
És nem is 250-el szoktam közlekedni (sajnálom ha csalódást okozok).
Nem mintha az én viselkedésem rád tartozna de az igazság inkább valami ilyesmi:
Alkalomszerűen túllépem a sebességhatárt, de nem azért mert ez nekem eufóriát okoz.
Ezt csakis akkor teszem meg ha az biztonságos.
Ha kockázatot rejteget akkor beletörődök az aktuális sebességbe és nem kezdek bele valami kamikaze előzésbe.
Átlagos utazósebességem (az általad elképzelt hangsebességgel szemben) városban 50-70, országúton 90-120, pályán 140-160.
Ezek optimális út és látási viszonyokra vonatkoznak, eső, köd, botrányos útburkolatminőség ezt logikusan lekorlátozza.
Akkor mi háborít fel? Amikor valamelyik autóstársamnak az ég világon nem tellene semmi erőfeszítésébe, hogy engem elengedjen de erre emlékeztetni kell (fent említett halmazba tartozók még azt se veszik észre, hogy mögéjük ért egy autó).
Ha megvillogom, hogy engedjen már el, akkor pedig még neki áll feljebb, hogy mit képzelek (vagy nem veszi észre még a villogást se, mert akkora balfasz).
Ha az említett autós az előzés befejezést követően, szépen visszahúzódna a külső sávba a következő előzés megkezdéséig, soha senki nem villogná le az útról.
De ezt az összefüggést soha nem fogja észrevenni, mert
a, túl balfasz, hogy ilyen bonyolult dolgokat összerakjon magától
b, buta fiatal csajszi akinek soha senki nem mondta még ezt
c, rutintalan vezető és idő kell még neki, hogy megtalálja a toleranciát
d, idős és már erősen hiányoznak a reflexek, valamit a több dologra történő odafigyelés képessége
...
És végül vagy te, aki csak amiatt akadályoz valakit, mert rohadjon meg ha gyorsan akar menni és azért is szívatom.
130 a megengedett, menjen mindenki annyival, így biztonságos.
Ha megemelnék 160-ra akkor annyi lenne a biztonságos. Mindig minden úgy van ahogy nekem megmondják, mert én vagyok a szabályok lovagja és a szabályokat be kell tartani, ha ésszerű abban a helyzetben, ha nem. Mert a szabály az mindent tud.
--------------
„If there were no hell, we would be like the animals. No hell, no dignity.”