Ez nem fekete és fehér.
Vannak stratégiai iparágak, ahol csak az, hogy a szolgáltatás / termék előállítása a jövőben potenciálisan megtörténhessen, foglalkoztatni kell bizonyos szakmákat. Ilyen pl. az energia, oktatás, infrastruktúra, mezőgazdaság, az ipar egyes részei stb. Ha túlnyomó részt külföldi cégek biztosítják a szolgáltatást előfordulhat az a helyzet, hogy közvetetten valamelyik nagyhatalom befolyásolja a piacot, mint annak idején Iránba való exportot vagy jelenleg a Krím-félszigetre. Bár többnyire csak az USA embargója, él de USA-ban gyártott előfizetéses termékek közvetetten sem nyújthatnak szolgáltatást, így ha szél máshonnan fúj és bizonyos köröknek ez nem tetszik, akkor a stratágiai iparágak kihalhatnak (mert a kutya sem fog emlékezni, hogy hogy kell tehenet tartani, vagy nincs meg a kapacitás az ipari áramtermeléshez), és jön az éhinség, lázadás, esetleg a kedves szomszédországok rúgják be az ajtót.
Másrészt ott lehetnek ébredő iparágak, amik kellő tőkekoncentráció nélkül nem tudnak kifejlődni. Ezért Szilikon Völgy a Szilikon Völgy, New York, London, Hong-Kong és Szingapúr az, ami. 100km-re vagy az öböl túlpartja már préri. Ha egy ország fel akar zárkózni, akkor indirekt módon ki kell fejlesztenie ezeket a képességeket. Persze ezek a legtöbb esetben nem stadion-, kisvasútépítésen keresztül történnek. ;) Inkább az oktatáson (nem feltétlenül a gyertyaöntős-szabadművész iskolákon át, de némi diverzifikáció nem ártana), infrastrukturális beruházásokon (ebben nem állunk rosszul), általános közérzeten át (nem omlik a fejedre a kórház, nem kapsz idegösszeroppanást, ha fel kell hívni az APEH-et, van lehetőséged karban tartani magad) vezet.