A kritikus tömegen felül (amit RaptoR már kivesézett) az elvárás vs. hozott eredmény is fontos faktor.
A női vízilabda-válogatott 2003 óta egy ötödik helyet, négy bronzot, egy ezüstöt és idén egy aranyat hozott el. Ez alapján már egy negyedik hely is csalódás, a bronz a papírforma, az ezüst és az arany már siker, de (szurkolói szemmel) szinte alig több, mint az elvárt eredmény.
Ezzel szemben a labdarúgó-válogatottól az sem nagyon volt elvárható, hogy kijussanak az EB-re, az pedig végképp nem, hogy csoportelsőként továbbjussanak a legjobb 16 közé. Szerintem teljesen érthető, hogy ennek az eredménynek mindenki, akit egy kicsit is érdekel a foci vagy a magyar válogatott (bármilyen sportban is játsszon) sorsa, az őszintén tud örülni az elért eredménynek.
A szituációt egyébként én inkább a jégkorong-válogatott szerepléséhez hasonlítanám, akik szintén hosszú idő (7 év) után jutottak ki a legmagasabb osztályba, ahol még egy meccset is nyertek. Igaz, hogy jóval kevesebben, de a magyar szurkolótábor Oroszországban is alaposan kitett magáért.