Hol kezdődnek a problémák?
1. Nincs új technológia a hordozóeszközökben. A SpaceX és a Blue Origin is a régi rakétatechnológiát nyomatja, kicsit feltuningolva modernebb vezérléssel és szenzorokkal. Ez mind szép, csak épp nem alkalmas az újrahasznosításra. Mindaddig, míg nem oldják meg, hogy ne forró visszatéréssel jöjjenek vissza a fokozatok, mindaddig, míg nem 100% alatti névleges teljesítményen járnak a hajtóművek az idejük nagyrészében addig csak krumplidobálás. Kulcsszavak: Anyagtechnológia, anyagfáradás, élettartam.
2. Nincs Szupernehéz teheremelő képességű rakétarendszer fejlesztés. 500 tonna LEO, 120 tonna GEO kilövésenkénti hasznos tehernél az emberiség elmondhatja, hogy leesett a tojáshéj a fenekéről. Kulcsszavak: Fajlagos költségek, fenntarthatóság, első mérföld probléma
3. Nem lehet a jelenlegi mérettartományban jelentősen olcsósítani az űrhajózást. Az összes jelenlegi rakétarendszer speciális, precíziós alkatrészek ezreit igényli. Még tömeggyártásban sem lehet ezeknek az árait lecsökkenteni. Kulcsszavak: kirogenetikus tüzelőanyag, turbópumpa, hatásfok, tolóerő/tömeg,sea dragon
Mit fejleszt a legtöbb Xprize csapat? Ici-pici rovereket, ici-pi leszállóegységeket, mert pont azt a lépést akarják kihagyni ami a legtöbbe kerülne és ami a legnagyobb kockázat. Tehát a telco cég, az űrbányász cég semmit nem nyer az Xprize-al, mert nem fog megjelenni egy olyan hordozógyártó, aki képes befektetni egy igazán nagykaliberű eszköz gyártásába.
A főszponzorokat ne tévesszük össze magával a fejlesztést végző emberekkel. A GLXP itt is a gesztenye kikapartatásáról szól. Ha valamelyik csapat tud nagyot alkotni, azt majd szépen felvásárolják bagóért.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "