Vannak olyan dolgok, amiket nem érek el magyarországi céggel. Ilyen a Twitter reklám, a Kickstarter kampány, olcsóbb hosting szolgáltatók, és a többi apróság.
Nagyobb részt a stabilabb gazdasági környezet vitt oda: legutóbbi példa a KFT törzstőke emelése. Megszopattak mindenkit, aki becsületesen úgy tervezte az idei gazdasági évet, hogy a tőkét meg kell emelnie 500e forintról 3 millió forintra... aztán persze jött egy törvénymódosítás a határidő előtt két héttel, hogy van rá még egy év. Aki baszott az egészre, volt háttér információja és/vagy szart rá, az ismét jól járt, aki meg próbálta tervezhetően betartani a törvényeket, az most jelentős versenyhátránnyal és/vagy hitellel vág neki az idei évnek. És ez csak egy apró példa a közelmúltból...
...de mondhatnám az is, hogy arrafelé a kicsiket és a kezdőket nem vegzálják agyon mindenféle bürokráciával és szabályokkal. Itt magyarázkodhatok napestig, hogy miért számoltam el költségként egy emailben kapott csatolt PDF fecni alapján 75 dollár hosting-költséget; hogy miért költök el havi 25 dollárt a kliens oldali hibák elemezésére szolgáló szoftverre; hogy miért annyi a bérjellegű ráfordítás és miért hagyok pénzt a cégben; miért nem írom be a reklámadó-alapnak a saját weboldalt, ha beírtam, akkor miért írtam be... és a többi, ahol a NAV állásfoglalások csak tájékoztató jellegűek és nyolc éven belül simán elém dobják a szappant, mert öt évvel a törvény hatályba lépése után már kialakult annak a végrehajtási rendelete, míg nekem akkor és ott, élesben, a december 31-i kihirdetést követően január elsejétől nulla órától már ki kell találnom, hogy mire is gondolt a költő, amikor megalkotta az utóbb havonta fércelt művét.
Ja, és éves 10-12 milliós forgalom esetén csak a tranzakciós adón nyerek majdnem annyit, amennyibe UK oldalon a teljes éves bankszámla kerül alap könyveléssel.
Egyéb kérdés? :)