Szerintem a nagyfeszültségű távvezetékekre gondolsz. A távvezetékek (légvezetékek) lekapcsolása (feszültségmentesítése) kieséssel járna az energiaszolgáltatásban, illetőleg a le- és visszakapcsolás komoly igénybevétellel járna...stb. Ezért a karbantartásokat és a javításokat feszültség alatt végzik (FAM). Két módja létezik. Az egyik a védőruha. Ez tulajdonképpen szigetelő ruházat. A másik lehetőség, hogy a szerelő a vezetékkel azonos potenciálra kerül. Pl. 750 ezer voltos feszültség szintre. Gondolj a madarakra :-)
A jó földelés az úgynevezett földelési ellenállás megfelelő értéke, amely mérhető. Az elv röviden annyi, hogy a földelésen folyó hibaáram hatására a védelem lekapcsoljon. Ha a tested nagyobb ellenállású, mint a földelés ellenállása, akkor ideális esetben a hibaáram a földelés felé folyik és nem rajtad keresztül. A védelemnek azt is tudnia kell, hogy ha a hibaáram az emberi testen folyik át, akkor is leoldjon. A hibaáram mértéke mellett az idő tényező is fontos. Egy áramvédő kapcsoló 0,2 s belül kapcsol le. Sokan Fi-relének nevezik, teljesen hibásan. A Fi-relé elnevezés a német szaknyelvből érkezett a magyar szakzsargonba. Helyesen ÁVK rövidítéssel használjuk.
Lépésfeszültség ritkán kialakuló jelenség, de érdemes mindenkinek megtanulni, mert az életben találkozhatunk leszakadt távvezetékkel. Egy leszakad vezeték környezetében előfordulhat hogy a talaj feszültség alá kerül. A feszültség lehet olyan nagy, hogy lépéskor a két láb közötti távolságon veszélyes feszültség különbség alakul ki. Ha lépünk akkor a lábunkon keresztül a testünkben áram fog folyni. Ez halálos lehet!
Tanítsátok meg a gyerekeiteknek, hogy leszakadt vezeték környezetében nem szabad lépni. Lehetőleg ne mozduljon. A védelmek érzékelik a földzárlatot, de többször visszakapcsolnak, illetőleg nem tudható, hogy ténylegesen feszültségmentes-e a vezeték. Aki bátor az páros lábbal kis ugrásokkal eltávolodhat helyszíntől. Ezek olyan esetek, amikor semmi sem biztos. A biztonságos távolság sem ismerhető.