Még egyszer:
Amennyire értelmezem, a feladatoknak az lenne az értelme, hogy meg tudja a gyerek érteni, melyik micsoda ("szövegértés"), tudjon a kettő között különbséget tenni.
Szó sincs itt szuperképességekről, amit a polcra felteszünk.
Ezután már látom, az lesz a következő rinya, hogy a gyerek nem érti meg a szöveges feladatokat.
Itt nem csak arról van szó, hogy kétféle osztás legyen, amit egyesítünk, hanem arról, hogy a gyerek be tudja sorolni, hogy most melyik feladattípusról van szó - tudod, ilyen a későbbiekben is kell, hogy be tudd sorolni, hogy ez most életkoros feladat, munkavégzéses feladat, trigonometrikus egyenlet, stb. Majd miután "rájött", hogy melyik alatt mit kell érteni, észrevetetik vele, hogy a végeredmény mindkettő esetben ugyanaz lesz, és ekkor majd elhagyják a kétféle osztás közül az egyiket. Nem feltétlen az osztás elvégzésén van a hangsúly.
Nem kell érteni ill. egyetérteni a pedagógiai elvekkel és módszerekkel (amelyek már elég régóta kitesztelt valamik, tehát nem újsüttetű valamik), de nem kell keresztbetenni a tanár/tanító munkájának - megvan az oka, hogy miért úgy érdemes csinálni. Ha nem bízik a szülő a tanárban/tanítóban, az nagyon nagy baj. Ha nem bízol a pékben, akitől a kenyeret megveszed, az nagyon nagy baj.
Hidd el, évtizedes tapasztalat beszél belőlem, az oktatás nem annyira triviális, mint amennyire látszik vagy amennyire sokan hiszik.