Mondjuk kedves Ildikó, az sokat segít, ha ilyenkor a meg nem nevezett illető nem eltűnik szégyenében a barátosnőjével Leszboszra izé Tenerifére, majd kizárólag a kormányközeli polgári napilapnak sírja el a bánatát, hanem mondjuk kiáll az újságírók elé. De persze ezt nyilván csak én érzem így.