Szia,
...még utóbb ki akartam egészíteni az előző kommentet, h mégis mondjak valami előre mutató okosságot :-), de most akkor igy külön:
Van egy elméletem a divatról.
Nyugi, kapcsolódni fog!
Az az általános vélekedés, hogy divat évről-évre történő megújulását az évszakok változása a kreativitás felszínre törése és annak periódusok közé szorítása indukálja. De ha belegondolunk, gazdaságilag éppen az lenne az érdeke a gyártó cégeknek, h egy adott kollekciót minél tovább gyártsanak, hisz adott kollekcióra vannak beállítva a gépek, leképezve a munkafolyamtok. A gazdasági érdek pedig erősebb a kreativitásnál :-). Vagyis lenni kell itt valaminek ami gazdaságilag rákényszeríti a divatcégeket h évente új kollekcióval rukkoljanak ki. És szerintem ez a következő: a neves cégek kollekcióit némi hiszterézissel a kisipar szerte a világon könnyen le tudja másolni. Most itt lehet szívózni azzal, hogy hány százalékban kell rajta változtatni a helyi szabályozásnak megfelelően, h ezt törvényes legyen, de nem ez a lényeg. Tehát arról van szó, a divatcégek neves szakembereket bíznak meg, invesztálnak egy csomó pénzt a tervezésbe, aztán a kisipar szépen lenyúlja ezeket a terveket és a vásárlókat is a divatcégektől. A mezsgye ahol a divatcég érvényesülni tud, az a bizonyos "némi hiszterézissel" jelölt időszak. Erre kell felépítenie gazdaságilag a működését, mert utána már tized áron elérhető lesz az általa tervezett - de mások által legyártott - kollekció a sarki butikokban is. Valójában ez az a folyamat, ami kikényszeríti a kollekciók megújítását.
Miért írtam ezt le? Hát csak azért, mert ez egy példa arra, hogy a jogi faszkodások csődje után is van gazdasági élet. Ahogy a divatcégek belátták, hogy esélytelen itt jogászkodni, úgy kéne belátniuk - megérteniük az idők szavát - a szoftverfejlesztő cégeknek, a filmforgalmazóknak stb is!