Van logika hozzá, csak nem ennyire trükkös.
Egyszerűen meg kell nézni, hogy ki mit támogat milyen módon. A Qt sokáig nem volt LGPL, így alapvetően két csoport használta a Qt-t:
1) KDE és háza tája
2) Drága, fizetős multi-platform GUI alkalmazások
Később az LGPL-nek köszönhetően megjelenhetett egy harmadik:
3) Ingyenes vagy olcsó multi-platform GUI
Érdemes megnézni, hogy ki fáradozik inkább a másikkal való kompatibilitáson:
- Qt törekszik a natív megjelenítésre minden platformon (Windows, Mac OS X, Linux = GTK+). Igen, Qt-szinten meg van oldva, hogy a Qt-s programok úgy jelenjenek meg Linux alatt mint egy GTK+-s program.
- A Javás SWT-nek szintén GTK-s backend-je van a Linuxra.
- Megint csak a KDE-sek fáradoznak azon, hogy a GTK+-s programok illeszkedjenek megjelenésben a KDE-s programok közé, nem pedig a GTK+-s arcok gyúrnak arra, hogy a KDE platform "támogatott" legyen.
Sok nagy alkalmazás, vagy kereskedelmi program Linuxos verziója GTK+-s, pl. LibreOffice, Firefox, GIMP, Opera, Chrome. Akad Qt-s is, főleg multi-platform GUI miatt, pl. VirtualBox. Érdekesség, hogy az Opera például Qt-ről váltott GTK+-ra nem rég.
Ha mint platformot nézzük, megint csak a GNOME erősebben támogatott, mint KDE. A főbb desktop disztribúciók alapvetően GNOME platformra épülő GUI-val jönnek (GNOME, Unity, Cinnamon - ezek mind a GNOME infrastruktúrájára épülnek). A "Linux desktop" jellegű innovációknak is a GNOME az elsődleges platformja, gondoljunk pl.
- a NetworkManagerre, ami eredetileg GNOME-ra volt elérhető, később KDE-s UI-t is fabrikáltak hozzá a KDE-s arcok.
- az automount fejlesztésekre. Az XFCE-sek nyavajogtak kicsit, hogy de a HAL az BSD-n is megy, de aztán végül csak benyelték a udev/udisk/upower mittudoménmit.
- arra, hogy a Linux-specifikus systemd függés is GNOME-ban jelent meg először.
De így van ez egy csomó infrastrukturális komponenssel, hogy GNOME-ban debütál, majd esetleg a KDE átveszi. (Lásd KDE4 dobta a DCOP-t a DBus kedvéért.) Előfordul ugyan, hogy a KDE előbb innovál valamit, de azt általában a GNOME nem veszi át, hanem megcsinálja újból másként. Mindez azt igazolja, hogy sokkal több erőforrás megy a GNOME-ba, és ahhoz képest a KDE inkább hobbi jellegű projekt. (Bár abban is van némi igazság, hogy az egész Linux "desktop" egy hobbi dolog.)
Hadd említsem még meg a Dropbox Linuxos kliensét, ami kitalálhatjátok, hogy melyik fájlkezelővel integrálódik. (Megoldás: Nautilus)
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a Qt vagy a KDE rossz, hanem hogy a standard Linux desktop a GNOME/GTK+. A Qt egy multi-platform GUI (és sokminden más) library, így természetesen támogatja a "natív" megjelenést Linuxon is. A KDE valóban egy desktop platform, de a helyzet az, hogy erre a platformra magán a KDE-n és néhány háztáji alkalmazáson kívül senki nem épít.