Miből gondolod, hogy a függőség és a cigaretta pillanatnyi jutalma nem bírálhatja felül az életösztönt és a józan eszet? Nem is kell hozzá fizikai jutalom, elég csak a jutalom illúziója. Vagy szerinted, mi mozgatja a vallásos fanatikusokat?
Mi alapján méred fel, hogy mi a jó, igazságos, ill. a méltányos? Nem az értékítéleted alapján? Nem az alapján, hogy a te világlátásod és ösztöneid szerint megfelelő vagy sem?
Gyász egy állapot, mikor egy hozzánk érzelmileg közel álló elvesztésekor érzünk. De vajon belefér-e a normális gyászba, ha képmutató módon megosztjuk azt, hogy miképp ölünk meg egy általunk szeretett lényt? Mindezt úgy, hogy az adott lényt közben még boldognak is állítjuk be? Tudod mire emlékeztet ez? Vallásos szövegek mártírcsinálására. T'od, mikor Isten igéjével eltelve, boldogan lépnek az Úr színe elé, miközben legkegyetlenebb módon ér véget a földi létük.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "