Ez így oké. Aztán ültess le egy standard Windows admint és egy standard Linux admint, adj mindkettőnek egy mondjuk 120 IP -> hostnév párost tartalmazó fájlt (legyen mondjuk a 120 IP ugyanabban a subnet-ben). Itt azért már előjön a Unix-elv előnye, a Linux admin összepipe-ol négy-öt triviális parancsot [cut, sed, grep, ...] (vagy fog egy awk-ot, fúj) és megcsinálja az új zónafájlt, a Win admin - ha korábban nem csinált ilyet - kezdheti a PowerShell manual olvasgatást, hogy pl. melyik CmdLet-tel tudja állítgatni a DNS zónákat, mivel tudja a bemenő fájlt parse-olni stb.
BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)