A táblázatkezelés maga szól arról erősen sarkítva, hogy cellákat adunk össze. A kimutatástáblákat a LibreOffice is ismeri, kimutatásdiagramot LibreOffice-ban is lehet normálisan kezelni, akár úgy is, hogy a felhasználóknak csak kattintgatni kelljen. Ehhez a Calcban némi programozás kell, ugyanúgy, mint a „többdimenziós hiperkockák”-hoz az Excelben (vagy a Calcban). Ahogy többcsatornás zeneszerkesztőt is lehet készíteni mindkét fejlesztői környezetben (pl. LibreOffice Calc-ban), bármi mást is.
Mindkét program tökéletesen használható lehet adott célra, beleértve a közoktatást is, de a LibreOffice szabad szoftver, amely ráadásul nem kötődik a zárt Windows platformhoz, és teljes értékű változata is ingyenes. A Microsoft úgy érvel (azon kívül a hamis, mert a szabad szoftverekkel nem számoló érven kívül, hogy mennyivel olcsóbb megvenni egybe, mint külön-külön az iskoláknak), hogy a szoftverei nem véletlenül piacvezetőek, a velük kapcsolatos tudás munkahelyteremtő, a gazdaság motorja, de ez itt nagy valószínűséggel marketingszöveg, mert nem ismerek olyan számítást, amely alátámasztana bármilyen gazdasági előnyt is a szabad szoftverek használatával szemben (éppen, hogy ennek ellentétét lehet látni sok esetben, l. az Apple, Google, Facebook, amerikai fegyverbeszállítók (FORGE.mil), az orvosi berendezéseket gyártó Siemens, sőt akár a Microsoft kapcsolatát a szabad szoftverekkel). De még ha így is volna, akkor is meg kellene vizsgálni, hogy megéri-e a közoktatás számára a Microsoft szoftverlicenceket megvenni (hiszen ez nemcsak azzal jár, hogy innentől kezdve Windowst és Microsoft Office-t használnak a gyerekek, hanem azzal is, hogy nem használnak szabad szoftvert az iskolában, amelynek szintén nagy ára lehet, tekintve, hogy a szabad szoftverekhez már a vállalati innovációt kötik). Viszont:
- A zárt, drága MS Office, Windows az esélyegyenlőség ellen hat, hiszen nem minden diák tud hozzáférni otthon ezekhez. Az átlagkeresetek, és főleg a meglévő jövedelmi különbségek (most már állítólag 9-szeres az alsó és felső tized között, de pár éve is meghaladta a hetet) mellett nem minden család engedheti meg magának a jövedelemszerzésre nem használható „otthoni és diák” változatért kért 42 ezer forintot sem, miközben pl. a napi 6 órában nem szakmunkát végző közmunkások bére a januári emeléssel havi nettó 38 ezer Ft, de a tanárok nettó keresete is egy éve nettó 100 ezer Ft körüli volt. (A Windowsról itt nem beszéltünk, ami szintén nem ingyenes. Nem jelent reális alternatívát a zárt programok illegális telepítése sem, l. az alább hivatkozott anyagban.)
- a zárt operációs rendszer, irodai programcsomag nem etikus választás az oktatásban akkor, amikor rendelkezésre áll olyan szabad alternatíva, amely nem korlátozza a megismerhetőséget, a mélyebb informatikai tudáshoz való hozzáférést;
- A közoktatás célja nem a szakképzés, ráadásul a világ, és benne kicsit lemaradva a közszféra a szabad szoftver felé halad, l. a KSH felmérést, mely szerint a magyar vállalkozások fele használt már nyílt forráskódú irodai programcsomagot 2011-ben, tehát a 30%-os küszöböt, ahol piacvezetőnek nevezhetők már a piaci szereplők, bőven elérhette a szabad szoftver itt is, nemcsak a böngészőknél. Ráadásul a BSA szerint a zárt szoftverek több mint 40%-a illegálisan van telepítve Magyarországon, ennek kicserélése jogtiszta szabad szoftverekre ugyanolyan, vagy nagyobb gazdasági előnyt is eredményezhet azon az alapon, ahogy a BSA számol.
Jó volna, ha észérvek döntenének a Tisztaszoftver program jövőjével kapcsolatban. Európai viszonylatban látni példát tömeges Linux átállásra a közoktatásban, mint Spanyolország több tartománya esetében, ami nyilván a Microsoft Office kiváltását is jelenti egyben. A szabad szoftveres átállás célja és eszköze is lehetne a szabad szoftverek előnyeinek maximális kihasználása. Ez már az iskolákban is összekapcsolható a gazdasági céllal, pl. a vállalkozásösztönző JAM már alsó tagozaton is jelen van a magyar általános iskolákban, és már itt fel lehet hívni arra a figyelmet, hogy a vállalkozások ingyen is beszerezhetnek jó minőségű szabad szoftvereket, operációs rendszert, irodai programcsomagot és számos egyéb (korlátozás nélkül, így természetesen üzleti célra is használható) szabad szoftvert. A KSH a vidéki vállalkozások lemaradását mutatta ki a szabad szoftverek használatában, miközben a vállalatméret nem számított, ami arra utal, hogy a vállalkozók tájékozatlanok. Még mindig jön hébe-hóba olyan levél az FSF.hu Alapítványhoz, hogy x. szabad szoftvert lehet-e üzleti célra használni, tehát nagyon alapvető dolgokat kellene az iskolában megtanítani, ami szabad szoftverek használata esetén semmilyen extra erőfeszítésbe nem kerülne. Egy Linux környezet sokkal nagyobb lehetőséget nyújt az érdeklődő diákok önképzéséhez. Számos pontot lehetne ezt elősegíteni. A felsőoktatásban értékelhetnék a nagyobb szabad szoftveres projektekben való részvételt. Például nem mindenki tud róla, hogy a magyar hallgatók is részt vehetnek a LibreOffice és számos egyéb szabad szoftver fejlesztésében a Google Summer of Code keretében, de ha éppen valamilyen informatikai start-up cég indításán gondolkoznak, ahhoz a szabad szoftverek szintén nagyon jó alapot biztosítanak (l. a Google nevű garázscég esetét a Linuxszal).